2014. június 25., szerda

Sugo all'amatriciana

Ma egyedül leszek. Ilyenkor valami egyszerűt, és gyorsat szoktam készíteni. Ezért (is) szeretem az olasz konyhát. Gyorsak, és finomak az olasz ételek. Itt a ragyogó alkalom, hogy elkészítsem magamnak a frissen tanult "Spaghetti all'amatriciana" nevű ételt. A címben azért a "sugo" azaz szósz szó szerepel, mert tulajdonképpen az ennek az ételnek a lényege. Ma én egy spaghetti tésztához keverem, de lehet többféle száraz, vagy frissen készített tésztával is készíteni. A története tulajdonképpen annyi ennek az ételnek, hogy az amatricei asszonyok készítették eredetileg, és ebből vált az egyik legjellegzetesebb alap szósszá Olaszországban.

 Hozzávalók:
20-25 dkg pancetta (vagy bacon, ami ugyanaz a "hasaalja"), egy nagy fej vöröshagyma, négy-öt paradicsom (vagy paradicsom konzerv) olivaolaj (kevés, a szalonna megindításához) só, bors, petrezselyem, sajt, serpenyő, tűzhely, szakács...

Egy forró serpenyőbe beleöntöm az olívaolajat, rádobom a felkockázott szalonnát. Zsírjára sütöm, majd beledobom az apróra darabolt hagymát és egy chilipaprikát, szintén nagyon apróra vágva. Hagyom pár percet pirulni, majd hozzáöntöm a paradicsomot, sózom, borsozom  és lefedve 15-25 percig párolom.
Amikor elkészült belekeverek egy maréknyi frissen aprított petrezselyem zöldjét, hozzákeverem a közben kifőzött (mondom: kifőzött, és nem magyar módra szétfőzött) tésztához, és pecorino sajttal (juhsajt) megszórva tálalom. Az eredeti a "pecorino romano" sajttal készül, de ma nekem "csak" parmigiano van itthon. Illetve van más is, de ezzel lesz nekem a legfinomabb... (ez körülbelül olyan, mint ha egy "Soltvadkerti ugratós" bort egy  Badacsonyi kéknyelűvel "hamisítanék" Pedig ez manapság pont fordítva szokás sajnos. Kérdezzétek csak meg erről nyugodtan a Vargát!)
Szóval hajrá!
Ha majd készen lesz, és nem felejtkezem bele nagyon a táplálkozás természetfölötti élményébe, akkor készítek nektek róla fotót is, hogy jól beinduljon a nyálképződésetek! Ugye örültök?